A Lélegzet

Ter 2.7

Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az élet leheletét. Így lett az ember élőlénnyé.

A Lélegzet

A légzés, a lélegzés szerepe a létezésben, az életben, az életünkben. Elmélkedés, szemlélődés és tűnődés lehetne a műfaja leginkább, ha ez műfaj volna. Esetleg szöveggyűjtemény inkább, némi összekötőszöveggel vagy könyvajánló. Gondolatok, idézetek és művek felsorolása, amelyeket az elmúlt negyven esztendőben sikerült elolvasni, sokszor kijegyzetelni is.

Dús Feri barátommal tíz-tizenkét éves korunkban találkoztunk Dely Károly: Jógagyakorlatok című könyvével, s benne az ászánák mellett, a teljes légzés gondolatával is.

”- Nem, asszonyom, higgye el, hogy sem én, sem a többi civilizált ember nem lélegzik jól, mert „azt a rövid, levegő utáni kapkodás”-t, amelyet önnél és a legtöbb embernél tapasztalhatunk, igazán nem lehet jó légzésnek nevezni.” [i]

Dely Károly Jógagyakorlatok

Dely Károly Jógagyakorlatok

Pedig, azt hisszük, lélegezni, mindenki tud. Nekünk sem volt egyetlen, pozitív, megerősítő visszajelzésünk a kecskédi általános iskolában, különös hóbortunkra. Sem az ászánák, a furcsa pózok, sem az ilyen gondolatok nem hatották meg tornatanárnőnket és társainkat sem. A lekezelő idegenkedés az ismeretlen mozgásformáktól és gyakorlatoktól ma sem ritka kultúránkban és szemléletünkben.

Még távolabb áll mindettől az a gondolat, amellyel Hansági Jánossal, a Bartók Béla úti Reform Kozmetikában a „Fogyasztómasszázs” részeként és kiegészítéseként a teljes légzést gyakoroltattuk a fogynivágyókkal. [ii]

Hansági János Hadüzenet a cellulítisznek

Hansági János: Hadüzenet a Cellulítisznek

Álljon itt egy idézet inkább Jay Shetty nemzetközi besztszellerből, amely a napokban jelent meg magyarul: [iii]

”Még ma is élénken él bennem az a nap, amikor először léptem be a szerzetesiskolába. A fejemet már leborotváltam, de még nem volt szerzetesruhám, olyan voltam, mint bármelyik londoni kopasz fickó. Rögtön megláttam egy tíz év körüli szerzetesgyereket, aki ötéveseket tanított. Hihetetlen aurája volt, olyan önbizalommal állt ki a többiek elé, mint egy felnőtt.

Hát ti mit csináltok? – kérdeztem.

–          Nekik ez volt a legelső órájuk – mondta. Te mit tanultál a legelső nap az iskolában annak idején? – kérdezte tőlem.

–          Betűket és számokat. És ők?

–          Itt először azt tanuljuk meg, hogyan kell lélegezni.

–          Hogyhogy? – kérdeztem.

–          Mert az egyetlen dolog, ami mindvégig veled marad születésed pillanatáról a halálodig, az a légzésed. A barátaid, a rokonaid, az ország, amelyben élsz, mindez megváltozik. Egyvalami marad végig veled, a légzés.

Aztán ez a tízéves szerzetes még hozzátette:

–          Amikor ideges vagy, mi változik? A légzésed. Amikor haragszol valakire, mi változik? A légzésed. Az összes érzelmünket azáltal tapasztaljuk meg, hogy megváltozik a légzésünk. Ezért aki uralni tudja a légzését, az bármilyen helyzetben képes megőrizni az irányítást.

Már ebben a pillanatban megtanultam a legfontosabb leckét: mindig a dolgok gyökerére koncentrálj, ne a fának a leveleire, a puszta szimptómákra. És a saját szememmel láttam, hogy bárki lehet szerzetes, még egy öt- vagy egy tízéves gyermek is.”

Jay Shetty Gondolkodj ugy mint egy szerzetes

Jay Shetty Gondolkodj ugy mint egy szerzetes

Még egy fontos gondolat a könyvből, bár nem szorosan tartozik a „Légzés”-hez: „Az elmerák három fajtája: hasonlítgatás, panaszkodás, kritizálás.”

A Légzés gyógyításra történő használatára, egy gyakorlati példa a sok közül a Schrott Terápia. A gerincferdülés gyógyítására hivatott Schroth módszer 2021-ben lett 100 éves. Katharina Schroth a róla elnevezett módszer alapítója, súlyos gerincferdüléssel született. Saját testén kísérletezte ki a módszert, amellyel a betegség okozta, főként a mellkason megjelenő deformációkat gyógyította. A gyógymódjának kiinduló pontja a légzés, amin keresztül a deformitások javulását próbálta megcélozni, hogy újra egy szép, anatómiailag formázott mellkast érhessen el. A Horvát Krisztinával Schroth terapeutával és instruktorral, a Scolinea Rendelő alapítójával készített rádióban elhangzott beszélgetésünk írott változata ide kattintva érhető el.

További, évtizedek óta elérhető könyvek, amelyeket anno olvastunk, a légzés szerepének fontosságáról, gyakorlatokkal együtt olvasható, megtanulható és megérthető ismeretek:

Dr Weninger Antal Az idő partján

Dr Weninger Antal Az idő partján

Dr Weninger Antal Jóga a mindennapokban

Dr Weninger Antal Jóga a mindennapokban

Dr Vígh Béla Jóga és az idegrendszer

Dr Vígh Béla Jóga és az idegrendszer

Dr Vígh Béla Jóga és tudomány

Dr Vígh Béla Jóga és tudomány

Könyvajánló, fülszöveg és link a könyv megvásárlásához:

James Nestor: Lélegzet

Lélegzet James Nestor Egy elveszett tudás újrafelfedezése

New York Times Bestseller

Washington Post: Az év egyik fontos tényirodalmi címe (2020)

Amazon: Az év legjobb tudományos könyve (2020)

Goodreads-díj: Az év legjobb tudományos & tech könyve – jelölés (2020)

NPR: Az év egyik legjobb könyve (2020)

Mindegy, mit eszel, nem érdekes, mennyit edzel, milyen karcsú vagy, milyen fiatal vagy, milyen bölcs vagy – ez mind nem számít, ha nem lélegzel megfelelően.

Semmi nem fontosabb az egészséghez, mint a légzés: beszívni a levegőt, kifújni – ezt minden nap megtesszük huszonötezerszer. Fajunk mégis elvesztette a helyes légzés képességét, és ennek súlyosak a következményei.

James Nestor újságíró beutazta a világot, hogy rájöjjön, mi romlott el, és hogyan lehetne helyrehozni. A válasz nem tüdőgyógyászati laborokban található, ahogy erre számítanánk, hanem ősi temetkezési helyeket feltáró ásatásokon, titkos szovjet létesítményekben, New Jersey-i kórusok próbáin és Sao Paulo szmogos utcáin. Nestor felkutatja azokat, akik tisztában vannak az ősi légzéstechnikák, mint például a pránájáma, a szudarsan krija és a tummo mögött rejlő tudással, és együtt vizsgálódik azokkal a tüdőspecialistákkal, akik tudományos próbának teszik ki a légzésről alkotott fennálló elképzeléseinket.

A modern tudományos kutatások azt mutatják, hogy már a légzéstechnikánk apró módosításai is ugrásszerű javulást eredményeznek a sportteljesítményben; megfiatalodnak tőle a belső szervek; mérséklődik a horkolás, az asztma és az autoimmun betegségek; még a gerincferdülés mértéke is csökken. A légzésnek elvileg nem lehetne ilyen hatása, de mégis van.

A Lélegzet című könyv ugyanúgy támaszkodik több ezer év orvosi szövegeire, mint a pulmonológia, a pszichológia, a biokémia és a fiziológia területén szerzett legfrissebb kutatási eredményekre, így rekonstruálja a tudást, amely egy időben közkeletű volt, mostanra viszont forradalmian újnak és ismeretlennek hat.

A légzés a legalapvetőbb biológiai működésünk. Ha ezt elolvasod, soha többé nem fogsz ugyanúgy lélegezni.

„Aki szokott levegőt venni, annak kell ez a könyv.” – Wallace J. Nichols, PhD., a Blue mind szerzője

„Ez a szórakoztató, kísértetiesen jól időzített könyv elmondja, mi áll az elégtelen légzés hátterében tudományos szempontból, hogyan alakíthatjuk át tüdőnket és egyben életünket. Részletgazdag, olvasmányos munka, amelyben egyformán helyet kapnak a személyes, a történeti és a tudományos vonatkozások.” – Boston Globe

„James Nestor könyve a legjobb időben érkezett, hogy áttekintse, mi az, amit kutatások és tapasztalat útján tudhatunk a légzésről – értve itt saját fájdalmas tapasztalatait is, sok esetben. Nestor kísérletezik, légzőgyakorlatokat végez, olyan alapdolgokra kérdez rá, amelyeket az ember evidensnek tart. E könyvet olvasva elkezdtem jobban megbecsülni a légzőszerveimet, és lefutottam életem legjobb eredményét. (Ha orron át vesszük a levegőt, javul az állóképességünk!)” – NPR

„Ritkán mondok ilyet, de most valóban ez a helyzet: ez a könyv megváltoztatta az életemet. A Lélegzet részben tudományos gondolatmenet, részben történeti áttekintés, telis-tele zseniális gondolatokkal, ráadásul baromi szórakoztató olvasmány. Fogalmam sem volt, hogy a légzés így megsínylette az evolúciót. Ennek a könyvnek köszönhetem, hogy rájöttem, miért alszom rosszul, és miért érzem úgy, hogy nem jókor veszek levegőt. Néhány egyszerű húzással megjavítottam a lélegzetvételemet, és ezzel én is megjavultam! Páratlan könyv!” – Caroline Paul, a Gutsy Girl című bestseller szerzője

„Érdekfeszítő tudományos, kulturális, spirituális és evolúciótörténeti munka arról, hogy hogyan lélegzik az ember – és hogy már hosszú idők óta nem úgy csináljuk, ahogy kellene. Alig pár napja kezdtem el a módszert, de máris nyugodtabbnak és egészségesebbnek érzem magam. Néhány egyszerű módosítást végeztem a légzéstechnikámon. A lélegzetvétel nagyszerű, titokzatos, gyógyító ajándék, akárcsak ez a könyv.” – Elizabeth Gilbert, az Ízek, imák, szerelmek szerzője

Könyv: Lélegzet (James Nestor) (libri.hu)

 

József Attila: LEVEGŐT!

Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott

hazafelé menet?

A gyepre éppen langy sötétség szállott,

mint bársony-permeteg

és lábom alatt álmatlan forogtak,

ütött gyermekként csendesen morogtak

a sovány levelek.

Fürkészve, körben guggoltak a bokrok

a város peremén.

Az őszi szél köztük vigyázva botlott.

A hűvös televény

a lámpák felé lesett gyanakvóan;

vadkácsa riadt hápogva a tóban,

amerre mentem én.

 

Épp azt gondoltam, rám törhet, ki érti,

e táj oly elhagyott.

S im váratlan előbukkant egy férfi,

de tovább baktatott.

Utána néztem. Kifoszthatna engem,

hisz védekezni nincsen semmi kedvem,

mig nyomorult vagyok.

 

Számon tarthatják, mit telefonoztam

s mikor, miért, kinek.

Aktákba irják, miről álmodoztam

s azt is, ki érti meg.

És nem sejthetem, mikor lesz elég ok

előkotorni azt a kartotékot,

mely jogom sérti meg.

 

És az országban a törékeny falvak

– anyám ott született –

az eleven jog fájáról lehulltak,

mint itt e levelek

s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse,

mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse

s elporlik, szétpereg.

 

Óh, én nem igy képzeltem el a rendet.

Lelkem nem ily honos.

Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,

aki alattomos.

Sem népet, amely retteg, hogyha választ,

szemét lesütve fontol sanda választ

és vidul, ha toroz.

 

Én nem ilyennek képzeltem a rendet.

Pedig hát engemet

sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek,

mint apró gyermeket,

ki ugrott volna egy jó szóra nyomban.

Én tudtam – messze anyám, rokonom van,

ezek idegenek.

 

Felnőttem már. Szaporodik fogamban

az idegen anyag,

mint szivemben a halál. De jogom van

és lélek vagy agyag

még nem vagyok s nem oly becses az irhám,

hogy érett fővel szótlanul kibirnám,

ha nem vagyok szabad!

 

Az én vezérem bensőmből vezérel!

Emberek, nem vadak –

elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel,

nem kartoték-adat.

Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,

jó szóval oktasd, játszani is engedd

szép, komoly fiadat!

  1. november 21.

 

 

Megint valami más, rövid kis filmajánló:

Egy félénk üzletember (Forest Whitaker) felteszi életét egy lóversenyre, amelyről úgy tudja, meg van bundázva. Egy törékeny popsztár (Sarah Michelle Gellar) rádöbben, hogy nem csupán karrierje, de élete is veszélyben forog. Egy gengszter (Brendan Fraser) jövőbe lát, de nem tudja eldönteni, hogy hihet-e a vízióinak. Egy orvos (Kevin Bacon) megpróbálja megmenteni élete szerelmét. Négy karakter váratlan fordulatokban gazdag története a nagyváros kulisszái előtt – Jieho Lee filmjében a boldogság keresése az utolsó lélegzetig tart.

Lélegzet (port.hu)

(De sok minden van így, csak egy gondolatot idézve Simon Sinek alábbi linken elérhető videojából: ”Ma sincs mentális fittnes se?! Nem tanítjuk! Nem tanítjuk meg hogyan figyelhetünk valóban egymásra, nem tanítjuk, mert nem is tudjuk, hogyan lehet nehéz beszélgetéseket lefolytatni és levezetni. Végre komoly figyelemmel és érdeklődéssel fordulunk a mentális egészség felé is. Részben persze azért, mert épp túl vagyunk ezen az őrületen, amit kovidnak hívunk. De most is túlzó és őrült megosztottságban élünk.

Valóban folyik végre hangos párbeszéd számtalan helyen a mentális egészségről, igen a reflektorfénybe került.

De nem tudjuk, így nem így nem is taníthatjuk hogyan építsünk mély, tartalmas kapcsolatokat. Azt hiszem, ez a legkomolyabb vád a jelennel, korunkkal szemben: hogy nem csak, hogy nincsenek meg a készségeink, hogy ott legyünk, elérhetőek legyünk a barátainknak, de úgy reagálunk erre, hogy megpróbálunk erőt meríteni belőlük: ők segítsenek nekem, ahelyett, hogy megtanítanánk, hogyan segíthetnénk a barátainknak. Szerintem ezt így még csak félgőzzel se csináljuk.”

Simon Sinek: Opens Up About His Struggle With Loneliness, Love & Dating!

(5) Simon Sinek: „I FEEL LONELY!” How To Deal With Loneliness! | E230 – YouTube

[i] Dely Károly: Jógagyakorlatok,
[ii] Hansági János: Hadüzenet a cellulitisznek
[iii] Jay Shetty: Gondolkoj úgy mint egy szerzetes